1976-ban születtem Budapesten. 2005 januárban költöztünk Dunakeszire a feleségemmel. 2 fiú gyermek édesapja vagyok akik Dunakeszin kezdték el a sportolói karrierjüket. Lakóhelyünk és annak környezetének építésében mindig szívesen vállaltam szerepet. 2016 nyarán egy baráti összejövetelen fogalmazódott meg bennünk a jégkorong szakosztály létrehozása a Városi Sportegyesület keretein belül. Az álmunk 2017-ben megvalósult és útjára indultak a Dunakeszi Párducok. Rengeteg munkával de még több pozitív élménnyel gazdagodtunk ezen időszak alatt. Szeretnénk a nálunk sportoló gyermekeknek a mindennapi életéhez hozzá tenni egy kis önbizalmat,sportszerűséget,kitartást és összetartást amit a jégkorongból meríthetnek és tudnak az élet más területein is kamatoztatni.

“Minden álmunk valóra válhat ha van bátorságunk a nyomukba eredni.” (Walt Disney)

Budapesten születtem.

Kiskorom óta sportolok, szüleim kezdetben öttusázni írattak be,hogy megtanuljak úszni.

Mivel a városliget közvetlen szomszédságában nőttem fel így magától adódott,hogy előbb-utóbb közel kerültem a jéghez.

A jég a korcsolyázás innentől kezdve az életem részévé vált és egész eddigi életemet végig kíséri

Fiatalon sajnos csak nagyon rövid ideig jégkorongoztam a Ferencvárosban ,később már kamaszként tagja voltam a 90 es évek elején Magyarországon is útjának induló Bandy ( jéglabda ) csapatnak .

Egy igazán rövid ideig aztán távol kerültem a jégtől egészen addig amíg megszületett a kislányom akivel 3 éves korában dunakeszi tóvárosban található kis tavacska befagyott jegén az ő kedvéért ismét korcsolyát húztam.

Ez meghatározó lett az egész család életében. Kislányom Balogh Henrietta szintén a jég szerelmese lett és

műkorcsolyázóként nagyon szép hazai és nemzetközi versenyeken elért sikerekkel ajándékozott meg minket.

A VSD jégkorong szakosztály alakulásakor először csak támogatói szerepet betöltve szorítottam a kis csapat sikereiért , később egy helyettesítési felkérés elfogadása után állandó segítője lettem az edzői stábnak.

Számomra az a legfontosabb hogy a fiatalok sportoljanak . Akkor végezzük jól a feladatunk ha a gyerekek mosolyognak és alig várják hogy a következő edzésre jöhessenek.

1997-ben születtem Budapesten. Már kiskoromban is vonzottak a csapatsportok, lehetőségem adódott sokmindent kipróbálni. Pár évig kosaraztam, majd jött a ritmikus sportgimnasztika, kézilabda, foci, tánc és a floorball. A Városligeti műjégpályán kezdődött a jég iránti szerelmem, ami már 11éves korom óta tart. Amikor 11 éves voltam műkorcsolyázni szerettem volna, mindig néztem a tévében. Amikor meg végre kijutottam a jégre, gyakoroltam azokat a mozdulatokat, amiket láttam. A szüleim nem igazán támogattak ebben, ők nem álltak közel a jeges sportokhoz, így ez megmaradt pár évig időtöltésnek. 14 évesen karácsonykor megkaptam életem első hoki korcsolyáját teljesen más világ volt. Két évig abban karcoltam a Műjégpálya jegét hétvégente, hétköznaponta pedig Floorball edzésre jártam. 15 évesen jött hát az ötlet, ha már floorball és még korcsolyázni is imádok, mi lenne, ha hokiznék?!

Gőzerővel elkezdtem hoki meccseket nézni a tévében, még emlékszem az első meccsem, amit néztem egy Újpest- Fradi volt. Mondanom se kell, hogy azonnal szerelembe estem, és innentől kezdve erről szólt minden napom. Egy fél évig nyaggatnom kellett apukámat, mire elengedett edzésre. Ennek már öt éve, és ez a szerelem azóta csak még nagyobb lett. Az első lépéstől kezdve a Mac Marilyn női csapatának tagja vagyok, itt jobbnál jobb edzői kezek között fejlődhetek. A kitartásomnak köszönhetően ez alatt a rövididő alatt értem el azt ahol most tartok. Két éve tudatosult bennem, hogy szeretném, ha a munkámat átvihetném teljes egészében a jégre. El is végeztem egy edzői alapképzést, azóta rengeteg gyereket tanítottam meg korcsolyázni. Lassan egy éve erősítem a VSD edzői gárdáját. Szeretek a srácokkal dolgozni, hatalmas kihívás számomra, és ezt imádom az egészben. Tanulmányaimat szeptemberben kezdtem a Testnevelési Egyetemen, hogy minél precízebben végezhessem a munkám.

2000-ben születtem Budapesten. 5 éves koromban kezdtem el jégkorongozni az Újpestben. Az első pozitív élményem, hogy korcsolyát vehettem fel és ütőt adtak a kezembe, itt történt. 2013-ban átigazoltam a Vasashoz és onnan 2015-ben a Mac csapatához, majd végül – 2017-től – a Kanadai Magyar Hoki Klub csapatánál játszottam, ahol a posztom jobb szélső volt.

Próbálom a legjobb tudásom szerint továbbadni a kicsiknek amiket tanultam a sportkarrierem során: fegyelem,kitartás,összetartás,csapatmunka…

Fontosnak tartom, hogy inspiráljuk a gyerekeket és megpróbálunk mindenkinél jobb helyezéseket elérni a korosztályos bajnokságokban.

Ami a legfontosabb hogy élvezzék a játékot a gyerekek!

1999-ben születtem Budapesten. 4 éves koromban kezdtem el korcsolyázni, de oktatásra 8-9 évesen jártam először. Aktívan a jégkorongozást 2019 őszén kezdtem el, és azóta teljesen magával ragadott a hoki világa.

Fontosnak tartom, hogy most már a városon belül is van lehetősége a gyerekeknek és a sport kedvelőinek jégkorongozni. Nagyon jó esély ez mindenki számára, hiszen jól képzett edzői gárda dolgozik azon, hogy megtanítsanak mindenkit korcsolyázni, hokizni.

Örültem, amikor lehetőségem nyílt a VSD-nél dolgozni, mert így része lehetek egy összetartó és támogató csapatnak, valamint a dunakeszi jégkorong életnek, ami helyiként nagyon fontos a számomra.